csütörtök, március 8

Március 22-én ismét Spájz a Társtudkoli szervezésében! A Nincs kegyelem c. filmet fogjuk vetíteni. A film után alkalom nyílik a rendezővel, Ragályi Elemérrel való beszélgetésre. A jó film és jó társaság garantált! Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Facebook-eseményünk:

vasárnap, december 11

Persepolis és az iráni forradalom

A félév utolsó, ötödik alkalmán, rendhagyó módon egy animációs filmet fogunk megnézni.
Az igaz történeten alapuló, 2008-ban Oscar-díjra jelölt Persepolis egy Marjane nevű lányról szól, a Teheráni forradalmat megelőző időktől napjainkig követhetjük végig kalandos életútját. Megismerhetjük hosszú, Istennel és Karl Marxszal folytatott, éjszakába nyúló beszélgetéseit, a háború sújtotta városi utcák hangulatát, és a rövid, de annál fájdalmasabb száműzetését Európába.
Ausztriában idegennek nézik, Iránban idegennek látja saját magát. A nyugati kultúra, a punkok világa, amiért egész fiatalkorában lelkesedett már nem hazája, ahová kitaszítottan is visszavágyott, még nem elég szabad. Végtelen, üres térben találja magát a tizenhárom éves iráni kamaszlány, amikor a politikai változások miatt el kell hagynia saját országát, Iránt, szüleit, barátait.

A film után kötetlen beszélgetés keretében olyan kérdésekre próbálunk választ adni, mint pl.: Milyen tévhitek élnek a nők jelenlegi helyzetéről a muzulmán országokban? Milyen esélyei vannak egy háborús övezetben élő fiatalnak a túlélésre? Mi történt a demokrácia ígéretével Iránban 1979 óta?

Trailer: http://www.youtube.com/watch?v=3PXHeKuBzPY
A filmet eredeti, francia nyelven nézzük, magyar, vagy angol felirattal (igény szerint).

Új Eldorádó – Összefoglaló

„Van egy meseszép falu.
 Verespatak.
 Sok száz éves házak.
 Földjükhöz, házaikhoz, templomukhoz, halottaikhoz ragaszkodó emberek.” – www.ujeldorado.hu

Verespatak egy ókori bányákkal, régi házakkal, nyüzsgő emberekkel, mesés tájba gyökerezett kis falu. A környező hegyek 300 tonna aranyat és mindegy 1500 tonna ezüstöt rejtenek, amelyet több ízben próbáltak már kibányászni.

Az Új Eldorádó című film bemutatja az ezredfordulón nagybányán történt ciánkatasztrófát, amit az aranybányászat melléktermékeként felhalmozott zagy okozott, amikor átszakadt a tároló gátja.
A film rendezője, Kocsis Tibor is jelen volt a Spájz alkalmán. Javaslatát, miszerint az Új Eldorádó helyett nézzük meg a még nem publikált 300 tonna arany című filmjét. Demokratikus úton eldőlt, hogy engedünk a meglepetés és az újdonság csábításának.

A 300 tonna arany némiképp a folytatása az alkalomnak címet adó filmnek, ám más szemszögből mutatja meg a problémát. Egy család életét veszi górcső alá, a családfő intézkedéseit és útját követi nyomon a Rosia Montana Gold Corparationnel vívott harcai és mindennapi élete során. A rettenthetetlen és megvesztegethetetlen családfő lehetetlent nem ismerve száguld át fél Európán kis csapatával, hogy egyenesen az Európai Parlament elé terjessze az ügyet. Eugene a tüntetések és rendezvények szervezése közben sem feledkezik meg családjáról, a mindennapi munkájáról.
Két egymásnak feszülő erőről van tehát szó: az egyik a szegénység és a nélkülözés, amely arra sarkallja az embereket, hogy vállaljanak munkát az aranyfejtésben, fogadják el a cég által kínált lehetőséget: új ház a régi helyébe egy új településen; a másik a mesés táj, a rómaiak által épített bányák, a temetőik és a falu megőrzése. E két erőnek több képviselője van és minden társadalmi réteg és miliő érintett benne. Kezdve az egyszerű falusi emberektől, a falu lelkészein és elöljáróin át a mindenkori román kormány politikusai és külföldi befektetőkig, Európai Parlamentig.

Engem az ragadott meg leginkább, hogy a film – bár a falu és a hegyek megmentéséért kampányol – végig objektív marad, mindkét fél érveit és érdekeit megjeleníti, felsorakoztatja. A filmből az is kiderült, hogy maguk a falubéliek is többen voksolnak az arany mellett, mint ellene. A rendező is bevallotta: megérti azokat az embereket, akik az aranyat és a megélhetést választják, hiszen azon a vidéken nagyon nehéz munkát találni, jellemzően szegénység és nélkülözés uralkodik. Ugyanakkor Európa szerte sokan tüntetnek a cianidos külszíni bányászat ellen, és sokan utaznak a helyszínre kifejezni ellenszenvüket egy 2000 éves múlttal rendelkező falu lerombolása iránt.

A Spájzon Kocsis Tibor arra kérte a jelen levőket, hogy mondjanak objektív véleményt, kritikákat a bemutatott képsorról. Egy konszenzusokkal teli, rögtönzött filmszakértői gárda fonódott össze. Rengeteg ötlet és hozzászólás hangzott el. A végén egy eredeti Új Eldorádó DVD-t is lehetett nyerni a jó kommentárokért.

szombat, november 19

Új Eldorádó

Száz éves szeretett házamat, városkámat és a mesés környező dombokat új házra és egy modern aranybányára cserélmém." Ki kötne ilyen üzletet? Mibe kerül egy falunak, ha egy rakás aranyat rejtenek a környező hegyek? Mit lehet megtenni a természettel és az emberekkel az üzlet kedvérért? Ilyen és ehhez hasonló problémákat feszeget a több díjat elnyert Új Eldorádó című film, majd pedig a vetítés utáni beszélgetés, melynek vendége a film rendezője, Kocsis Tibor lesz.

hétfő, november 14

Beleszóljunk? A kutató szerepvállalása egy közösségkutatás tanulságain keresztül

Az ELTE Társadalomtudományi Szakkollégium által életre hívott Spájz programsorozat egyik célja, hogy a Szakkollégiumban folyó kutatásokat bemutassuk, közelebb hozzuk az egyetemen hallgatók és oktatók számára egyaránt. A 2009-es, illetve 2010-es évben Szakkollégiumunk részt vett az MTA Szociológiai Kutatóintézetéhez kapcsolódó Kint és bent – háromszorosan kutatásban, mely az ország négy határ menti régiójának vizsgálatát tűzte ki céljául. Módszere a közösségkutatás, azaz egy-egy kiválasztott kistelepülésen, „közösségen” keresztül közelít a kutatásban feltett kérdésekhez.

A kutató terepmunkája során számtalan kérdéssel szembesül, számos olyan élethelyzettel találkozik, amikor nehéz eldönteni, hogy mire és milyen formában reagáljon. A beszélgetés folyamán a terepmunka során felmerülő etikai dilemmákról beszélgetünk, vagyis, hogy a terepkutató társadalomtudós kutatása során mennyire szólhat bele az adott közösség működésébe, feladata-e közbeavatkozni olyan esetekben, amikor úgy érezheti, tudása és tőkéje építően hatna az adott egyén, esetleg közösség életére. Megfordítva a dolgot: lehet-e a jövő kutatási modellje az akciókutatás, amikor a kutató nem csak empirikus adatokat rögzít, hanem részt vesz, segít és társadalmi felelősséget is vállal kutatási terepén. Ezeket és még sok más kérdést járunk körül meghívott vendégeinkkel, Kovács Évával és Virág Tündével, akik a Kint és bent – háromszorosan kutatás befejezésének apropóján beszélnek, ott és korábban szerzett tapasztalataikról.
A beszélgetést az ELTE Társadalomtudományi Szakkollégium által rendezett Szakkollégium Éjszakája rendezvény keretében szervezzük meg.